Ha a víz hőmérséklete csökken és a táplálékállatok a mélyebb vizekre húzódnak, ilyenkor a csuka korgó gyomorral követi őket, ilyenkor nincs megszokott leshelye, vándorol. Lék alól is kitűnően horgászható.
Szaporodás egyedfejlődés:
Ívása február-március környékére esik. Télen nem vermel
Származás, elterjedés, élettér:
A csuka valamennyi édesvizünkben megtalálható, kivételt képez talán a hegyvidéki patakok hűvös vize, itt ugyanis nem találja meg életfeltételeit. Élőhelyén mindig szüksége van valamilyen fedezékre, búvóhelyre, innen támad lesből egyetlen gyors ugrással áldozatára. Folyóvizeken kedveli a növénnyel sűrűn benőtt part menti részeket, ahol nincs ott szívesen áll a meder egyenetlenségeibe, vagy a partbiztosító kőrézsű mellé. Állóvizeken a vizet övező nádfal illetve a hínáros részek nyújtanak megfelelő fedezéket a csukának, ahol a vízben él vízitök, vagy tündérrózsa, Amman a levelei alatt is szívesen tanyázik, továbbá, vízbe dőlt tartásokon is megtalálja a búvóhelyét. Mindig lesből támad, s mindig beáll a rejtekhelyére, kivételt képez az mikor a , így a csuka lékből is horgászható. Kiválóan lát a vízben, szeme rendkívül érzékeny. Tápláléka vegyes, mindent elfogyaszt, ami a vízben él, mozog. Saját faját sem kíméli. Falánk ragadozó, áldozatára lesből, takarásból támad, rendkívül gyors, és nem hibázik. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül gyakorlatilag nincs menekvés. A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes elbontani, megemészteni.
Kapási idők:
A csuka legfontosabb érzékszerveinek egyike a szeme, így ebből kitűnik hogy nappali ragadozó. Előfordul ugyan olya eset is mikor a sötétedés után, a harcsának szánt csalira rabol, de ez elenyésző. érdemes naplót vezetni a vérbeli csukahorgászoknak, hogy a hal a nap melyik órájában kapott a horogra.
Sokéves tapasztalat szerint elmondható, hogy a hidegebb hónapokban a csukakapások a nap déli óráira tehető, ha jégen horgászunk nem is érdemes de. 10 óránál előbb kimenni és du. 14 óránál tovább maradni. A nyári hónapokban viszont egészen más a helyzet, itt ugyanis a kifogott csukák zömmel a hajnali, reggeli és a késő délutáni órákban kerülnek horogra. De nem lehet pontos időpontot meghatározni, mivel nem lehet tudni, hogy épp a közelben lapuló csuka mikor éhezik meg.
Az időjárás is befolyásolja a csuka kapókedvét, borús esős időben egész nap kapásra bírható, sőt ilyenkor kedvező egy kis szél is. Az erős szelet és a záporeső a csuka takarásban vészeli át. Napsütéses időben, főleg nyáron csak a kora reggeli és a késő esti órákban táplálkozik.
A vízállás változásaira is reagál, áradás előtt pezsdüléskor fokozódik a kapókedve, az ár levonulása után visszahúzódik mélyebb vizekbe, ilyenkor csak pergetve lehet megfogni. Az áradás közben partszélen tartózkodik a kishalakat követi.
Hol keressük:
A csuka hegyvidéki patakjaink kivételével gyakorlatilag minden vizünkben megtalálható. Inkább az állóvizekben található meg, folyóvizekben csak a sodrástól mentes szakaszon találkozhatunk vele. Életében fontos szerepet játszik a fedezék, búvóhely ahonnan ragadozó életmódjának megfelelően lesből támad zsákmányára. Kedveli a náddal, növényzettel sűrűn benőtt partrészeket.
Igazi ragadozó hal a csuka. Teste mint a torpedó.
Előszeretettel rejtőzik a hínár között, illetve vízinövények (pl.: vízitök) levelei alatt. Gyakran bújik meg a meder egyenetlenségeiben. Melegebb időkben lesből várja áldozatát, ám a víz hőmérsékletének csökkenésével zsákmányát követi a meder mélyebb részei felé, vándorol. Télen is vadászik, folyamatos mozgásban van, így a befagyott vizeken vágott lékből is kiválóan horgászható.
Amennyiben horgászhelyünk közelében csuka rablásra leszünk figyelmesek érdemes szerelékünket annak közvetlen közelébe, illetve a sűrű növényzet közelébe dobni.
