Csalik

Szúnyog

Bizonyára mindenki ismeri és feltehetően már mindenkinek okoztak kellemetlenséget az ún csípő-szúró rovarok. Azt hiszem, a dobogó tetejére a szúnyog nyugodtan felállhat (repülhet), mert mindenki ismeri, de vajon eleget tudunk-e róla? Összeállításunkban horgásztúráink kéretlen-kellemetlen kísérőiről közlünk érdekességeket. Magyarországon mintegy 44 szúnyogfaj előfordulását mutatták ki.

Minden csípőszúnyogfaj amolyan „kétéltű“, élete első felét a vízben tölti. Az új nemzedék élete az ő esetükben is a párzással veszi kezdetét.

Ezután táplálkozás, majd peterakás következik.

A csípőszúnyogok egy része a víz felszínére helyezi el tojásait, mégpedig egyesével, mint például a maláriaszúnyog és a mocsári szúnyog, vagy csomókban, néhány száz petéből álló úgynevezett petetutajokba összeragasztva. Ez utóbbira példa a dalos szúnyog. A vízen lebegő-úszó tojások fejlődése folyamatos, belőlük a fiatal lárvák néhány nap alatt kikelnek. A gyötrő szúnyogok nőstényei ezzel ellentétben természetes vízgyülemek, tócsák szélein, növényekre vagy a nedves talajra rakják le parányi, fekete, orsó alakú tojásaikat. A héj védelmében körülbelül két hét alatt fejlődik ki a lárva, de nem bújik elő, hanem az időközben rendszerint már kiszáradó élőhelyen nyugalmi állapotba kerül. E nyugvó „tojásokból“ csak a legközelebbi elárasztás után – általában csak a következő évben, de esetleg évek múlva – jönnek elő az apró szúnyoglárvák, akkor, ha az egyéb környezeti feltételek (például a víz hőmérséklete, a baktériumok elszaporodása miatt csökkent oxigéntartalma) is kedvezők.

A természetes élőhelyeken tenyésző szúnyogok lárvái kedvelik a hullámzástól, erősebb áramlástól mentes, csendes vizeket, főként ahol a növényzetben is el tudnak rejtőzni. A fejlődés ideje a víz hőfokától függően változó, nyáron és sekély vízben esetleg már egy hét alatt lezajlik a négy, egymástól vedléssel elkülönülő lárva-, majd bábállapoton átmenő teljes átalakulás

Néhány faj lárváit kivéve a lárvák légköri oxigént lélegeznek. (pl.mansonia nemzetségű csípőszúnyog a nád szárát csapolja)

A maláriaszúnyog lárvái (a) hátuk sajátos nyúlványai segítségével simulnak a víztükör aljához, a gyötrő és dalos szúnyog lárvái (b) légzőcsövükkel rözítik magukat a felszín alatt, és előszeretettel legelésznek a bomló növényi részeken (c), a mocsári szúnyog lárvája (d) valamilyen vízinövény légszállító edényeiből veszi fel az oxigént.

A szúnyoglárvák különféle mikroszervezetekkel: baktériumokkal, egysejtűekkel, algákkal és szerves törmelékkel táplálkoznak. Fogyasztják a vízfelszín baktériumhártyáját is

Nem árt tudni, hogy a szúnyogok egyes emberek vérét jobban kedvelik. Minden 10. ember kiszemelt! Ez nem igazán jó hír a nagyobb termetű vagy terhes nők számára, akik rendszerint nagyobb mennyiségű széndioxidot lélegeznek ki. A hőségben vagy mozgás során fokozódó légzés szintén vonzerőt jelent.

A szúnyogokat vonzza az édes illat is, legyen az parfüm, hajolaj vagy dezodor. Kimutatták azt is, hogy vonzóbbnak találják a terhes nőket.

A terhes nők alteste átlagosan 0,7 Celsius fokkal magasabb, mint a nem-terheseké, ennek következtében valószínűleg bőrük kiválasztása fokozottabb.
A szúnyogok preferálják azokat, akik bőrén keresztül az átlagnál nagyobb mennyiségben választódnak ki szteroidok és koleszterin.

De mi a helyzet a szúnyogokkal és kedvenceinkkel? Veszélyt jelentenek-e az emberre mondjuk betegségek terjesztőiként?

Sajnos adódhatnak ilyen problémák, ezért nem árt odafigyelni!

A Dirofilaria repens elleni védekezés

Emberekben is okoz tüneteket!!!!
Az elváltozások leginkább az arcon, a szem környékén, nyakon, mellkason csomó formájában vagy a szemben jelentkeznek. A szúnyog vérszívásakor beoltott mikrofiláriákból az emberben akár több centiméter hosszú kifejlett féreg fejlődhet.

A legfontosabb a megelőzés! A szúnyogszezon alatt kezeljük havonta egyszer a fertőződés kockázatának kitett kutyákat és macskákat. A legveszélyeztetettebbek:

Horgászok és vadászok kutyái.
Közvetlenül vízparton élő, vagy huzamosabb ideig vízparton nyaralók,
A környező országokba szúnyogszezon alatt utazó állatok.

Egy vizsgálat szerint a Tisza és mellékfolyói mentén vizsgált állatok 22%-a volt fertőzött, így az ezen a területen élő emberek is jobban veszélyeztetettek, különösen a nyári szúnyogszezonban.

A szívférgességet okozó parazita a Dirofilaria immitis nevű fonálféreg.
A mediterránban és trópusi területen elterjedt féreg a betegséget kutatók szerint bármikor megtelepedhet Magyarországon is, illetve a turizmus révén jelenleg is égető a veszély. Több olyan esetet is regisztráltak már hazánkban, amikor olyan emberek is megfertőződtek, akik még soha nem jártak külföldön. öbbnyire csak akkor szokták észlelni a férgeket, ha azok tömött csomókban megjelennek a tűdőben, vagy a hasüregben. A felismerést tovább nehezíti, hogy nem okoznak fájdalmas tüneteket. Ráadásul az emberekben nem képes tovább szaporodni a parazita: mi zsákutcát jelentünk a férgek számára. De a bekerült fejlődési alakok kifejlődve eljuthatnak a szembe, a mellbe vagy akár a hasüregbe is. A szervezetből csak orvosi segítséggel távolít.