1997. évi XLI. törvény a halászatról és a horgászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 78/1997. (XI. 4.) FM rendelettel [Vastag betűvel az 1997. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Hhtv.), vékony betűvel a 78/1997. (XI. 4.) FM rendelet (a továbbiakban Vhr.) szövege.] Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halászati jognak
Read moreNap: 2019. június 20.
Állami horgászjegy
A halászati-horgászati törvény és kapcsolódó rendelete az állami horgászjegy kiadását részletesen szabályozza. a törvényből következően hazánkban horgászni csak állami horgászjegy birtokában lehet. Az állami jeggyel rendelkező horgász vásárolhat azután különböző területi engedélyeket. Az állami horgászjegy megváltásának ismeretei: – Állami horgászjegyet az a ( 14. életévét betöltött ) személy kaphat, aki rendelkezik horgászvizsgával, vagy az előző
Read moreOrszágos horgászrend
A Magyar Országos Horgász Szövetség Elnöksége egy hosszabb előkészítő munkát követően 2009. május 9-én fogadta el a MOHOSZ Országos Horgászrendjét. Az Országos Horgászrend 2010. január 1-vel lép hatályba. A MOHOSZ szervezeti struktúrájához tartozó valamennyi horgászegyesület a 2010. évi horgászati okmányok megújításakor ellátja tagjait az új horgászrendi kiadvánnyal, melyet horgászigazolványban célszerű megőrizni. Az Országos Horgászrend három
Read moreFogási napló
Tudnivalók a fogási naplóról A halászati-horgászati törvény előírása szerint a területi engedélyes, a kifogott hal mennyiségéről és faj szerinti összetételéről fogási naplót köteles vezetni, amelynek alkalmasnak kell lennie a rendelet mellékletében felsorolt halfajok (ponty, csuka, süllő, kősüllő, harcsa, balin, angolna, pisztráng, márna, kecsege, amur, egyéb, összesen), halászati vízterületek szerint kifogott évenkénti mennyiségének megállapítására. A rendelet
Read moreTilalmak és méretkorlátok
A 73/ 1997. (X.28.) FM-KTM együttes rendelet alapján a halfajok tilalmi ideje a következő : Halfaj Tilalmi időszak Sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario) október 01. – december 31. Csuka (Esox lucius) február 15. – március 31. Balin (Aspius aspius) március 01. – április 30. Fogassüllő (Stizostedion lucioperca) március 01. – április 30. Kősüllő (Stizostedion
Read moreVédett halfajok
A halászati-horgászati törvény és végrehajtási rendeletei fokozott szigorral védik a Magyarországon honos és állományukban veszélyeztetett halfajokat. A 73/1997. (X. 28.) FM-KTM együttes rendelet szól részletesen a nem horgászható halfajokról és azok állományáról. A rendelet kimondja: 1.§ (1) A halászati vízterületeken a mellékletben felsorolt halfajok és víziállatok egyedének halászati vagy horgász eszközzel történő fogása egész éven
Read moreAfrikai harcsa horgászata ismertetése
Testformája leginkább a mi menyhalunkéhoz hasonlít, lapos feje testtömegéhez viszonyítva kisebb, mint más harcsáké. Vadon nálunk nem fordul elő, hiszen a tartósan 15 Celsius-fok alatti hőmérsékletet nem viseli el, esetleg olyan tavakban élhet meg, amelyeket termálvíz táplál. Az intenzív haltermelő telepeken nevelt afrikai harcsa természetes vizekbe nem telepíthető, de horgásztavain igen gyakori lakója. Mivel általában
Read morePaduc horgászata és ismertetése
Leírás Teste megnyúlt, oldalról enyhén lapított, áramvonalas. A hát és a has enyhén és csaknem egyformán ívelt. Feje nem nagy, orra lekerekített, előrenyúló. A fejtető elég meredeken emelkedik, és egyenesen olvad bele a hát emelkedésébe. A szem elég nagy. A homlok domború és széles. A szájnyílás teljesen alsó állású, haránt irányú hasíték. Az ajkak vésőszerűek,
Read moreSüllő horgászata és ismertetése
Elterjedés, élőhely: A süllő Európában honos, megtalálható Nagy Britanniától egészen Oroszország közepéig. Magyarországon nagyobb folyóinkban, tavainkban található meg, Tisza, Duna, Körösök, Dráva, tavaink közül a Balaton és a Velencei tó híres süllőállományáról. Szolnok megyében a Tiszában, a Szajoli holtágban és az Alcsiszigeti Holt Tiszában élnek példányai. Kedveli az oxigéndús kemény aljzatú vizeket, állandóan búvóhelyet keres
Read moreMárna horgászata és ismertetése
Előfordulás Magyarországon két faj őshonos a Petényi márna (Barbus meridionali petényi) és a Márna (Barbus barbus). A Petényi márna tiszta vízű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farokúszó vonalát. A Petényi márna természetvédelmi oltalom alatt áll, ezért KIFOGNI TILOS. A márna a
Read more








